A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő. A budapesti Iparrajziskolában kezdte tanulmányait, utána Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 között a Képzőművészet Főiskolán folytatott tanulmányokat. Berény Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István növendéke volt. Az 50-es évek első felében a legszigorúbb neoakadémizmus világában nevelkedett. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban, Franciaországban és Itáliában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1988-ban Az Ernst Múzeumban, 1997-ben a Duna Galériában és a Szinyei Szalonban, több vidéki városban és Németországban mutatta be alkotásait. Korai alkotókorszakában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd a '60-as években Picasso, Braque, Delauney művészetének tanulságait kamatoztatva festői elvonatkoztatások felé fordult. Utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal festett város- és tájképsorozatokon örökítette meg. Emellett a '80-as évektől lírai absztrakt és absztrakt expresszionista szemléletű, érzékeny színvilággal komponált, geometrikus és amorf alakzatokat szintetizáló, erőteljes elvont festészetet teremtett. Kollázsokkal, intarziatervekkel is szerepelt kiállításokon. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és több vidéki képtárban. (W. T. adatközlése nyomán, MÉ, V.L.: Műv. 1972/9, W.T.: Műv. 1988/9)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő. A bp.-i Iparrajziskolában kezdte tanulmányait, utánna Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 k. tanulmányokat folytatotta bp.-i Képzőművészeti Főiskolán. Berényi Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István növendéke volt. Az 50-es évek első felében a legszigorúbb neoakadémizmus világában nevelkedett. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban, Franciaországban és Itáliában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben és vidéki városokban mutatta be műveit. Mértanias szemléletű, dekoratív hangütésű festő, elvonatkoztatásaiban azonban nem megy el a teljes absztrakcióig. Alkotásai olykor szimbólikus értelműek. Többnyire táj- és városképeket alkotott. Kollázsokkal, intarziatervekkel is szerepelt kiállításokon (MÉ, V.L.: Műv.-1972-8, W.T.: Műv.-1988/9)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  1951-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányutakat tett Olasz- és Franciaországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szegeden, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Miskolcon, 1974-ben a Csepel Galériában és Nyíregyházán állította ki festményeit és kollázsait. - Mértanias szemléletű, dekoratív hangütésű festő, elvonatkoztatásaiban azonban nem megy el a teljes abasztrakcióig. Színgazdag, érzékletes felületi hatásokkal dolgozó képei olykor szimbolikus értelműek. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
• Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek:
  Festő. 1951-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányúton járt számos nyugat-európai országban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szegeden, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Miskolcon, 1974-ben a Csepel Galériában és Nyíregyházán, 1979-ben Nagykanizsán, 1981-ben az NSZK-ban, 1982-ben Salgótarjánban állította ki festményeit és kollázsait. - Geometrizáló szemléletű, dekoratív hangütésű festő, némely munkájában eljut a teljes absztrakcióig. Színgazdag, érzékletes felületi hatásokkal dolgozó képei olykor szimbolikus értelműek. Murális feladatok is foglalkoztatják.
• Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.:
  Festő, grafikus.<br /> 1937-41: Főv. Iparrajzisk., bútortervezői tanulmányok; 1946-51: MKF, mestere: Kmetty János, Berény Róbert, Pór Bertalan, Barcsay Jenő, Szőnyi István. Budapesten él és dolgozik. Korai alkotószakaszában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd a 60-as években Picasso, Braque és Delauney művészetének tanulságait kamatoztatva a festői elvonatkoztatás felé fordult. Az európai országokban, elsősorban a mediterrán tájakon 1962-től napjainkig tett utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal festett táj- és városképsorozatokon örökítette meg, amelyekből számos kiállítást rendezett. Emellett a 80-as évektől lírai absztrakt és absztrakt expresszionista szemléletű, érzékeny színvilággal komponált, geometrikus és amorf alakzatokat szintetizáló, erőteljes elvont festészetet teremtett. Festészeti munkái mellett jelentősek kollázsai is.<br /> Ek: 1962: Május 1. mozi, Bp.; 1964: Románia és Csehszlovákia tájai, Fényes A. T. (kat.); 1967: Olasz tájak, Gulácsy T., Szeged; 1972: Mednyánszky T. (kat.) ; 1973: Libresso, Miskolc; 1974: Csepel G.; Benczúr Gyula T., Nyíregyháza; 1979: Egry J. T., Nagykanizsa; 1981: Werner Jaeger Halle, Nettetal (NSZK); 1984: Képcsarnok, Salgótarján; 1985: Kollázsok, Pataky G., Dési Huber T., Veszprém; 1986: SZOT Rózsadomb Üdülő, Bp.; 1987: Görög tájak, Derkovits T., Szhely; 1988: Mediterrán tájak, Csepel G. (kat.); Ernst M. (kat.); 1989: Műhely G., Szentendre; 1990: Börzsöny M., Szob; 1991: Aklmisck G., Gronau-Epe; 1992: Vigadó G. (kat.); 1993: Művésztelepi G. (kat.), Szentendre; 1997: Műcsarnok, Győr; 1999: Duna G., Szinyei Szalon.<br /> Vcsk: 1975, 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági M.; 1975, 1977: Pedagógus Képzőművészek Orsz. Kiállítása, Fáklya Klub; 1977: Orsz. Képzőműv. Kiállítás, Műcsarnok.<br /> Mk: Ferenczy M., Szentendre; FK; MNG; SZK, Szhely.<br /> Irod.: Abonyi A. M.: (kat. bev., Mednyánszky T., 1972); Végvári L.: Károlyi Ernő képei a Mednyánszky Teremben, MŰV, 1972/8.; Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész Mediterrán tájak című kiállítása (kat. bev., Csepel G., 1988); Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Ernst M., 1988); Wehner T.: Rész/egész. Károlyi Ernő életművészete, MŰV, 1988/8.; Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Vigadó G., 1992); Wehner T. : A forma és a folt. Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Szentendre, Művésztelepi G., 1993). (W.T.)