A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő és iparművész. A fővárosban Kacziány Ödöntől tanult rajzolni, majd Párizsban és Rómában részesült művészi képzésben. Mérnöknek készült, de római és párizsi útja (1900) után teljesen a festészetnek szentelte életét. Hazatérve szülővárosába Tornyai János festőművésszel dolgozott együtt. Munkái szinte kizárólag az Alföld motívumvilágával kapcsolatosak. Tanyákat, Tisza-menti füzeseket és alföldi életképeket festett finom lírával (Alföldi táj boglyákkal, Felhők, Facsoport, A kisgyermek halála, stb.). Endre Béla stílusa a Tornyai Jánoséval rokon, de gyengédebb. Sok tervet és modellt készített a vásárhelyi majolikatelep részére, melynek egyik alapítója is volt. 1899-től Tornyai Jánossal közösen többször szerepelt munkáival szegedi tárlatokon. 1912-ben Hódmezővásárhelyen, 1913-ban Makón, 1914-ben Aradon volt kollektív kiállítása. 1905-től a fővárosban mutatta be táj- és életképeit. Halálát követően több emlékkiállítást rendeztek munkáiból, 1950-ben és 1958-ban a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, 1951-ben a budapesti Fényes Adolf Teremben, 1971-ben pedig a Magyar Nemzeti Galériában. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, több hazai köz- és magángyűjtemény őrzi. (ML, Éber)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő és iparművész. Mérnöknek készült. Rajzolni Kacziány Ödöntől tanult, majd Párizsban és Rómában folytatta tanulmányait. Római és párizsi útjait követően teljesen a festészetnek szentelte életét. Hódmezővásárhelyen Tornyai János festőművésszel dolgozott együtt. Művei szinte kizárólag az Alföld motívumvilágával kapcsolatosak. Tisza menti füzeseket festett finom lírával. Stílusa a Tornyaiéval rokon, de gyengédebb. Kiadósan részt vett a hódmezővásárhelyi majolikatelep megalapításában és a modellek tervezésében. 1899-től Tornyai Jánossal közösen többször szerepelt munkáival szegedi tárlatokon. 1912-ben Hódmezővásárhelyen, 1913-ban Makón, 1914-ben Aradon volt koll. kiállítása. 1905-től a fővárosban mutatta be táj- és életképeit. Halála után több emlékkiállítást rendeztek alkotásaiból, 1950-ben és 1958-ban a vásárhelyi Tornyai Múzeumban, 1951-ben a bp.-i Fényes Adolf Teremben, 1971-ben a Magyar Nemzeti Galériában is. (ML, Éber)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  Festő és iparművész. Kacziány Ödön tanította rajzra. Lírai hangulatú alföldi tárgyú képeket festett Tornyaiéval rokon stílusban. A vásárhelyi majolikatelep egyik alapítója volt. 1899-től kezdve Tornyaival közösen többször szerepelt képeivel a szegedi tárlatokon. Halála után, 1950-ben Vásárhelyen, 1951-ben Budapesten, majd 1958-ban ismét Vásárhelyen rendeztek a művész képeiből emlékkiállítást. A festő 100 éves születési évfordulója alkalmából - 1970-ben - minden eddiginél nagyobb Endre-kiállítást hoztak létre Hódmezővásárhelyen. A Magyar Nemzeti Galéria 1971-ben emlékkiállítást rendezett műveiből. - Irod.: Bényi László: Endre Béla, Szabad Művészet, 1954.; Kiss Lajos: Endre Béláról. Kiáll. kat. "Tornyai János" Múzeum, Hódmezővásárhely, 1958.; Pálos Edit: Tisztelet Endre Bélának. Kiáll. kat. MNG. 1978.
• Művészeti lexikon I-II.:
  Festő és iparművész. Párisban és Olaszországban tanult s 1905 óta állít ki Budapesten nagyobbára táj- és életképeket. Szülővárosában letelepedve, kiadósan vett részt az odavaló majolikatelep megalapításában és a modellek tervezésében.