A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő és grafikus. 1925-1928 között az Iparművészeti Iskolában, 1928-1930 között a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál tanult. Több európai országban járt tanulmányúton, többet között Olaszországban és Hollandiában. 1957-1977 között gyakran lejárt a kecskeméti művésztelepre. 1933-ban az Ernst Múzeum csoportkiállításán szerepelt először. 1949-ben, 1952-ben és 1953-ban gyűjteményes tárlata volt a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban az Ernst Múzeumban mutatta be monumentális műveinek terveit, 1964-ben pedig a Dürer Teremben grafikáit. 1948-1957 a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Ezekben az években különösen a portré és az életkép érdekelte. 1952-ben "Gondolj Koreára" című tollrajz-sorozatáért Kossuth-díjjal tüntették ki. Pályája során végigpróbálta a posztimpresszionizmus, az életképi realizmus, a mértanias képépítés, a vásárhelyi hagyományok, s a dekoratív síkábrázolás útjait. Díjak: Szinyei Társaság Tavasz Szalonjának díja (1938), állami kitüntetés (1954), a Munka Érdemrend arany fokozata (1955). Monumentális művek (secco, sgraffito, pannó, mozaik) tervezője és kivitelezője. A Magyar Nemzeti Galéria, a szolnoki és székesfehérvári múzeumok több festményét és rajzát őrzik. (ML, MÉ, KM, H.B.: Műv. 1980/6, Ladányi József adatközlése nyomán)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő és grafikus. 1925-1928 k. az Iparművészeti Iskolában, 1928-30-ban a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál tanult. Több európai országban járt tanulmányúton, többek között Olaszországban és Hollandiában. 1933-ban az Ernst Múzeum csoportkiállításán szerepelt először. 1949-ben, 1952-ben és 1953-ban gyűjteményes kiállítása volt a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban pedig az Ernst Múzeumban mutatta be monumentális munkáinak terveit, 1964-ben a Dürer Teremben grafikáit. 1948-1957 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Ezekben az években különösen a portré, val. az életkép érdekelte. 1952-ben "Gondolj Koreára" című tollrajzsorozatáért Kossuth-díjjal tüntették ki. Pályája során végigpróbálta a posztimpresszionizmus, az életképi realizmus, a mértanias képépítés, a vásárhelyi hagyományok, s a dekoratív síkábrázolás útjait. A MNG több festményét és rajzát őrzi. (ML, MÉ)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  1925-1928 között az Iparművészeti Iskolában grafikát tanult, majd 1930-ig Benkhard Ágost növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1939-1945 között a Füleki Iparművek tervezője, akkor került kapcsolatba a Szocialista Képzőművészek Csoportjával. Tanulmányúton Olaszországban, Lengyelországban, Albániában, Mongóliában, és Hollandiában járt. 1933 óta kiállító művész, első egyéni tárlatát 1938-ban rendezte meg. 1945 óta minden jelentősebb kiállítás résztvevője. Az Ernst Múzeumban (1960), a Dürer Teremben és Kecskeméten (1964), Nagykanizsán (1967), Székesfehérvárott (1969) és a Helikon Galériában (1977) volt egyéni tárlata. 1949-1957 között főiskolai tanár, 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Pályája során megjárta a posztimpresszionizmus, az életképi realizmus, a mértanias képépítés, a vásárhelyi hagyományok, s a dekoratív síkábrázolás útjait. Újabban konstruktív szellemben fest. - Irod.: Csapó György: Bencze László. Bp. 1984. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
• Művészeti lexikon I-IV.:
  Festő, grafikus, Kossuth-díjas. 1925-28 között az Iparművészeti Iskolában, 1928-30-ban a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál tanult. 1933-ban az Ernst Múzeum csoportos kiállításán szerepelt először. 1943 óta foglalkozik rendszeresen alkotómunkával. Expresszív erejű rajzait, figurális kompozícióit 1949-ben, 1952-ben és 1953-ban gyűjt. kiállításon mutatta be a Fényes Adolf-teremben. 1952-ben Gondolj Koreára c. tollrajz-sorozatáért Kossuth-díjat kapott. 1948-tól 1957-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Ezekben az években különösen a portré és az életkép foglalkoztatta. Főbb művei: Tszcs ünnepre készül, 1950; Vasárnapi kirándulók, 1952; Vasúti étkezőkocsiban, 1953. 1960-ban az Ernst Múzeumban rendezett kiállításán bemutatta monumentális munkáinak terveit, 1964-ben a Dürer-teremben grafikáit. A Nemz. Gal. több festményét és rajzát őrzi. Sokoldalú művészkritikai tevékenységet is folytat. Könyve: Frans Hals, Bp., 1963. Csap Erzsébet
• Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek:
  Festő, grafikus, Kossuth-díjas. 1925-1928 között az Iparművészeti Iskolában grafikát tanult, majd 1930-ig Benkhard Ágost növendéke a Képzőművészeti Főiskolán. 1939-1945 között a Füleki Iparművek tervezője, ekkor került kapcsolatba a Szocialista Művészek Csoportjával. Tanulmányúton több európai országban, valamint Mongóliában járt. 1933 óta kiállító művész, minden jelentősebb rendezvény résztvevője. Az utóbbi években az Ernst Múzeumban (1960), a Dürer Teremben és Kecskeméten (1964), Nagykanizsán (1967), Székesfehérvárott (1968), a Helikon Galériában (1977) és a Műcsarnokban (1979) állított ki. 1949-1957 között főiskolai tanár volt. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. - Sokirányú művészi munkásságában a legkülönbözőbb műfajokat találhatjuk meg a szatírikus rajztól a monumentális mozaikig. Stílusa igen változatos, pályája során egyként kipróbálta a posztimpresszionizmus, az életképi realizmus, a geometrikus képépítés, a vásárhelyi hagyományok és a dekoratív síkábrázolás útjait. Legjobb műveiben a szintetikus hatásokra tör.
• Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.:
  Festő- és grafikusművész. 1925-28: Iparműv. Isk.: 1928-30: MKF, mestere: Benkhard Ágost. 1938: a Szinyei Társaság Tavaszi Szalonjának díja; 1952: Kossuth-díj; 1954: a KNDK állami kitüntetése; 1955: a Munka Érdemrend arany fokozata. 1930-ban abbahagyta tanulmányait, Dudaron telepedett le, ahol 1934-ig dolgozott. 1939-ig Szadán, Dudaron, Budapesten, 1939-45 között Füleken élt. Itt az Iparművek Rt. gyárában fajátéktervező és üzemvezető volt. 1945-től Budapesten, 1967-től Csopakon és a fővárosban élt és alkotott. 1948-tól 1957-ig az MKF-en tanított. Kritikái, elméleti írásai is megjelentek különböző napilapokban, folyóiratokban. Kötete: Frans Hals, Bp., 1963. Figurális műveket alkotott. Festett táj- és városképeket, de fő témája a magánnyal küzdő, ebből kitörni vágyó ember volt. Jellegzetesek könyöklő nőalakjai, töprengő figurái, önarcképei. Az 1930-40-es években alkotott műveire a szociális érzékenység, a periférián élők ábrázolása jellemző. Festményei színvilága, az expresszív festésmód Van Gogh hatását mutatják. Ekkor készült rajzai a háború és a gyár témakörében születtek, a falusi, városi szegények életét örökítették meg. A 40-es évek második felében festett képek sötét színvilágúak, monumentális hatásúak, festésmódjuk hasonló a korábbi művekhez. Az ábrázolt alakok tömbszerűek, súlyos formákból épülnek. Az 1950-es évek elején oldottabb festésű, szocialista realista, idilli zsánerképeket alkotott. Az 1960-as évek elején visszatért a 40-es évek végén született festmények stílusához. A 70-es évektől a konstruktív képszerkesztés, a tér és a tömeg kapcsolata foglalkoztatta. Alkotásait mozaikra emlékeztető festésmód, a kontúrok és a szerkezeti elemek hangsúlyozása jellemezte.<br /> Ek: 1938: Szűcs Pál műterme; 1945: az MKP V. ker. székháza; 1946: a Magyar Képzőműv. Szabadszervezete Kiállítóhelyisége; 1948: Főv.-i Népművelési Közp.; 1951: Fényes A. T. (Makrisz Agamemnonnal); 1956: Derkovits T.; IKM, Szfvár; 1960: Ernst M.;1964: Dürer T.; Cifra Palota, Kecskemét; 1967: Egry T., Nagykanizsa; 1968: IKM, Szfvár; 1976: Műv. H., Kölesd; 1977: Helikon G.; 1979: Műcsarnok (kat.); 1985: Városi Kvtár (kat.), Győr; Műv. H., Dudar; Gulácsy G. (Papp Oszkárral és Kántor Andorral); 1991: Gulácsy G. (Szabó Ivánnal).<br /> Vcsk: 1933: Ernst M.; 1948: Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon; 1952: Arckép kiállítás, Ernst M.; 1955: Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok; 1955-től: Magyar Képzőműv. kiállítás, Herman O. M., Miskolc; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1969: Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok; 1977: Festészet '77, Műcsarnok; 1981: Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete. Csók Képtár, Szfvár.<br /> Mk: Damjanich J. M., Szolnok; IKM, Szfvár; MNG.<br /> Km: Szüret (secco, 1956, Bp., XXII. ker., Nagytétényi út 64., a Budafoki Pincészet mintaterme); Asszonyok, anyák (sgraffito, 1958, Bp., IV. ker., Papp J. téri lakótelep); Figurális kompozíció (sgraffito, 1964, Karcag, Vöröshadsereg u.-i lakóház); Szerelmespár - Dudari lakodalmas - Család (pannó, 1981, Dudar, Házasságkötő T.); Olvasó parasztok (1984, mozaik, Dudar, Műv. H.)<br /> Irod.: Németh L.: (kat. bev. tan., Műcsarnok, 1979, irod.-mal); Horváth B.: "Mélynyomás alatt". Beszélgetés Bencze Lászlóval, MŰV, 1980/6.; Csapó Gy.: Bencze László, Bp., 1984 (irod.-mal); Csapó Gy.: (kat. bev. tan., Városi Kvtár, Győr, 1985). (L.J.)