A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Budapesten részesült művészi képzésben Kukán Géza festőművész mellett. A Műcsarnok bemutatóin 1924-től vett részt naturalista beállítottságú portrékkal, csendélet- és aktképekkel. Lotz Károly hédonizmusa, Benczúr Gyula életöröme találkozik formagazdag női alakjaiban. (Éber, PZ-SzMF)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Budapesten képezte magát Kukán Géza mellett. A Műcsarnok tárlatain 1924-től vett részt naturalista arc-, csendélet- és aktképekkel. Lotz hédonizmusa, Benczúr életöröme találkozik formagazdag női alakjaiban. (Éber, PZ-SzMF)
Magyar festők és grafikusok adattára
Kukán Géza mellett tanult festeni. Tanulmányutakat tett Olasz- és Franciaországban. 1925 óta állított ki. Gyűjteményes kiállítása volt Budapesten 1936-ban. Muzsikusnak készült és a zene képeinek hangulatában, színeiben benne is él. Lotz hédonizmusa, Benczúr életöröme találkozik formagazdag női alakjaiban, amelyeknek idillikus környezetét lágyan omló drapériák, zenei színakkordjával fokozza. A festői naturalizmus jellegzetes és következetes képviselője. - Irod.: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943.
Művészeti lexikon I-IV.
Festőnő. Kukán Gézánál tanult. 1924-től szerepelt naturalista jellegű portréival, csendéleteivel és főképpen aktjaival. Gyűjt. kiállítása 1937-ben volt a Műteremben. 1942-ben festette nagy sajtóvisszhangot kiváltó erotikus hangvételű Rege a csodaszarvasról c. képét, amellyel Esterházy-díjat nyert.
Művészeti lexikon I-II.
Festő. Budapest 1902. Itt tanult Kukán Gézánál s 1924 óta naturalista csendéletet-, arc- és aktképekkel vesz részt a Műcsarnok tárlatain.