Kategóriák

paypal-logo

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Művész adatlap

Művész neve: Breznay József
Születési idő: 1916
Születési hely: Budapest
Alkotásainak száma: 1  db

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán eleinte Benkhard Ágost növendéke volt, de Szőnyi István személyében kapott igazán hozzá közelálló művészmestert. 1939-ben a főiskola aranyérmével tüntették ki. 1937-47 között háromszor volt római ösztöndíjas. Ausztriában, Svájcban és Itáliában járt tanulmányúton. Zsennyén, Tokajban, valamint a miskolci művésztelepen dolgozott. 1957-től a párizsi Independants Salon tagja. Főiskolás korától szerepelt különböző tárlatokon. Kiállított szerte a világban. Több tárlata volt Német- és Franciaországban, Olaszországban és Angliában, mint itthon. A Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, a Fényes Adolf Teremben szerepeltek munkái, többnyire kollektív bemutatókon. A l'Humanité c. lap párizsi kiállítását "La peinture lumineuse et franch" címmel méltatta. 1941-42-ben Szinyei-díjat, 1953-ban Munkácsy-díjat, 1958-ban Csók István-emlékérmet kapott. Deauville-ben Grand Prix-vel, Brüsszelben pedig bronzéremmel tüntették ki. Ezen kívül számos kitüntetéssel jutalmazták művészi tevékenységét. Munkásságában Szőnyi hatása egyértelmű. Az ember és a táj egységének keresése jellemző Breznay J. festészetére. Eleinte főleg az impresszionizmus eredményeit hasznosítja. Az 1940-es évek végéig színgazdag, oldott festőiség jellemzi tájképeit, idilli jeleneteit. Az 1950-es évek elején realista műveket alkot. 1957-es párizsi útja után művészetében fordulat következik be. Változatos technikájú (olaj, akril, stb.), expresszív, szimbolikus tartalmú, a szürrealizmushoz közeli, de mindvégig realista műveket alkot. Mint mesterét, őt is "melankolikus, megértő" költőiség jellemzi. Monumentális feladatokat is végzett. Munkáit számos magyarországi múzeum őrzi. (F. Z.: Műv. 1966/1, MÉ, ML, KF., Ladányi József adatközlése nyomán)

Magyar festők és grafikusok adattára

A Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost és Szőnyi István növendékeként diplomázott 1939-ben, amikor is a főiskola aranyérmével tüntették ki. 1939-1947 között háromszor volt Római-ösztöndíjas. Itthon a Fókusz Galériában (1946), a Fényes Adolf Teremben (1953), a Csók Galériában (1961), és a Műcsarnokban (1973) rendezett önálló bemutatókat. Külföldön Franciaországban, Az NSZK-ban, Svédországban, Belgiumban, Spanyol- és Olaszországban állított ki. 1941-ben és 1942-ben Szinyei-díjat, 1953-ban Munkácsy-díjat kapott, 1958-ban elnyerte a Csók István-emlékérmet. Deauville-ben Grand Prix-szel (1961), Brüsszelben bronzéremmel (1964) tüntették ki. - Képei sajátos önvallomások a család, az anyaság, a szerelem, a magányos szemlélődés témaköréből, de életművében gyakori a hazai táj, városi látképek romantikus ihletettségű bemutatás, a mondák, legendák mai figurákkal és környezettel való ábrázolása. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán eleinte Benkhard Ágost növendéke volt, de Szőnyi István személyében kapott igazán hozzá közelálló művészmestert. 1939-ben a főiskola aranyérmével tüntették ki. 1937-47 között háromszor volt római ösztöndíjas. Kiállított szerte a világban. Több tárlata volt Német- és Franciaországban, Olaszországban és Angliában, mint itthon. A l'Humanité c. lap párizsi kiállítását "La peinture lumineuse et franch" ...címmel méltatta. 1941-42-ben Szinyei-díjat, 1953-ban Munkácsy-díjat, 1958-ban Csók István-emlékérmet kapott. Deauville-ben Grand Prix-vel, Brüsszelben pedig bronzéremmel tüntették ki. Munkásságában Szőnyi hatása egyértelmű. Az ember és a táj egységének keresése jellemző Breznay J. festészetére. Főleg az impresszionizmus eredményeit hasznosítja. Portréi ideges ritmusú városi forgatagban, zárt belső tereken, vagy plein-air fényzuhatagában nyerik lényükhöz tartozó hátterüket. Mint mesterét, őt is "melankolikus, megértő" költőiség jellemzi. Monumentális feladatokat is végzett. (Műv.-1966/1, MÉ, ML)

Művészeti lexikon I-IV.

Festő. Munkácsy-díjas. 1934-39 között a Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan, Benhard Ágost és Szőnyi István növendéke volt. 1939-től portréival, figurális kompozícióval rendszeresen szerepel bel- és külföldi kiállításokon. Első gyűjt. kiállítása 1943-ban volt a Nemzeti Szalonban. Dekoratív, síkszerű, könnyed ábrázolókészség jellemzi művészetét. 1948-ban a Fiumei úti SZTK-székház, 1953-ban a központi házasságkötő terem, 1955-ben a komlói tanácsháza részére készített falképeket. 1956 után több ízben járt tanulmányúton Franciaországban, ahol ki is állította képeit. 1961-ben a Csók Galériában rendezték meg gyűjt. kiállítását.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek

1939-ben aranyéremmel diplomázott a főiskolán Szőnyi István és Benkhard Ágost növendékeként. 1939-1947 között háromszor volt római ösztöndíjas. 1946-tól máig mintegy 25 egyéni kiállítása volt, a legfontosabbak a Fényes Adolf Teremben (1953), a Műcsarnokban (1972, 1982), Párizsban (1962), Düseldorfban (1964), Hannoverben (1966), Uppsalában, (1968), Brüsszelben (1971), Münchenben (1972), Milánóban (1974) és Pármában (1979). 1942-ben Szinyei-díjat, 1953-ban Munkácsy-díjat, 1958-ban Csók István-érmet kapott; 1961-ben Franciaországban, 1964-ben Belgiumban, 1978-ban Olaszországban nemzetközi díjat nyert. - Képei sajátos önvallomások a család, az anyaság, a szerelem, a szemlélődés témáira, de foglalkoztatják tájképek, csendéletek, mitologikus-történelmi ábrázolások is. Ez utóbbiakat általában modernizálja. Nyitott szellemű realizmusa a modern piktura számos formaeredményét magába olvasztotta.