Az Ön kosara üres
Kategóriák
Művész adatlap
| Művész neve: | Marczell György |
| Születési idő: | 1879 |
| Születési hely: | Budapest |
| Alkotásainak száma: | 1 db |
A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Tardos-Krenner Viktor, Révész Imre, Vaszary János, Rudnay Gyula és Csók István voltak a mesterei, az utóbbi mellett tanársegédként is működött. Néhányszor bejárt Réti István óráira is. 1922-40 között Dombóváron tanított a gimnáziumban. 1934-ben és 1937-ben tanulmányúton járt Olaszországban. 1940-ig középiskolai tanárként főként dunántúli városokban állított ki. 1964-ben Rafael Győzővel közösen mutatta be munkáit az Ernst Múzeumban, 1965-ben ismét az Ernstben volt önálló kiállítása. Első, önálló művészi igénnyel készült munkái - Csók közvetítésével - a müncheni akadémizmus hatása alatt készültek. Idővel azonban beszivárogtak műtermében az újabb művészi törekvések is. Marczell festészetében arra törekszik, hogy a térbelit is síkszerűen vigye a vászonra, impresszív-expresszív módon. Konstruktív formabontással hozza létre munkáit. Az esti fényben, a természetes s a mesterséges fények kapcsolatában látja az élet ritmusát és átviszi minden képére, emberre, tárgyakra, házakra, utcákra. Több alkotása a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. (Műv. 1965/2, E.E.: Műv. 1969/2, ML)
Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolán Tardos-Krenner Viktor és Csók István növendéke, majd az utóbbinak tanársegédje volt. 1940-ig vidéki középiskolai tanárként főleg Dunántúli városokban állított ki. 1934-ben és 1937-ben Olaszországban járt tanulmányúton. 1964-ben Rafael Győzővel együtt mutatta be műveit az Ernst Múzeumban. Művészetét lírai természetélmény és emberábrázolás jellemzi. - ML
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Tardos Krenner Viktor, Révész István, Vaszary János, Rudnay Gyula és Csók István voltak a tanárai, az utóbbi mellett tanársegédként is működött. Néhányszor bejárt Réti István óráira is. 1922-1940 k. Dombóvárott tanított, a gimnáziumban. 1934-ben és 1937-ben tanulmányúton járt Olaszországban. 1940-ig középiskolai tanárként főleg dunántúli városokban állított ki. 1964-ben Rafael Győzővel közösen mutatta be műveit az Ernst Múzeumban. 1965-ben ismét az Ernst-ben volt önálló kiállítása. Első, önálló művészi igénnyel készült képei - Csók I. közvetítésével - a müncheni akadémizmus hatása alatt készültek. Idővel beszivárogtak műtermében az újabb művészeti törekvések is. Festészetében arra törekszik, hogy a térbelit is síkszerűen vigye a vászonra, impresszív-expresszív módon. Konstruktív formabontással hozza létre műveit. Az esti fényben, a természetes és a mesterséges fények kapcsolatában látja az élet ritmusát és átviszi minden képére, emberre, tárgyakra, házakra és utcákra. Több műve a MNG tulajdonában van. (Műv.-1965/2, E. E.: Műv.-1969/2, ML)
Művészeti lexikon I-IV.
Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Tardos-Krenner Viktor és Csók István növendéke, majd az utóbbinak tanársegédje volt. Később vidéki középiskolai tanárként főleg D-dunántúli városokban állított ki. 1934-ben és 1937-ben Olaszo.-ban járt tanulmányúton. 1940 óta Bp.-en él. 1959-ben az Ernst Múzeumban csoportkiállításon, 1964-ben pedig ugyanott Ráfael Győzővel együtt mutatta be műveit. Művészetét a lírai természetélmény és emberábrázolás jellemzi (Tavasz, Kék Szimfónia).