Festmenyek.hu+(3630)1999-441

Budapest, 1886 - Budapest, 1944<br /> Festő. A bécsi akadémiáról került 1886-ban Münchenbe, ahol előbb belekóstolt a Hollósy-iskolába, azután Herterich, majd Liezen Mayer osztályába került, s az utóbbinál 1890-ben festette a "Klinikai ambulatórium" című képet, melyet ki is állított a Glaspalastban. A következő évből származik a "Vasárnap délután". Ezzel vége is lett müncheni szereplésének, mert csakhamar Budapesten Benczúr Mesteriskolájának tanítványai közt találjuk. 1890-től állított ki a Műcsarnokban. Eleinte naturalista jellegű életképeket festett. 1895-től történeti festészettel foglalkozott. Ilyen jellegű művei a Kardvágás (az Országházban), a Rákóczi-emlékmű (Kassán), Eskü a vérmezőn. Festett több oltárképet is (Topolya, Recsk, Breznóbánya, stb.). Későbbi műveivel (falképciklusok a pécsi egyetemen és az Országos Levéltár épületében) mind tökéletesebb tanulságát adta monumentális feladatokra való rátermettségének is. Részt vett a Benczúr Társaság megalapításában, amelynek elnöke is volt. 1925-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Számos művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. (Éber, ML, L-MMM)

(Budapest, 1866-Budapest, 1944)<br /> Bécsi és müncheni előtanulmányok után Budapesten tanult, ahol Benczúr Gyula növendéke volt. Tanulmányutakat tett Francia- és Olaszországban, Angliában. A Képzőművészeti Főiskola volt tanára. A Benczúr Társaság egyik alapító tagja, majd elnöke volt, 1925-től pedig a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1895 óta történeti festészettel foglalkozott, pl.: Kardvágás (az Országházban); Rákóczi-emlékmű (Kassán); Festett oltárképeket is pl. budapesti Szent István Bazilika, Topolya, Recsk, Breznyóbánya, stb. Későbbi műveivel (falképciklusok a pécsi egyetemen és az Országos Levéltárban) igazolja rátermettségét a monumentális föladatok elvégzésére. Alkotásain a történelem és a hit alakjai óriásokká magasztosulnak. Látomások a magyar Wallhallából. II. Rákóczi Ferenc elfogatása, Mátyás király Gömörben, IV. Béla, Alkony, Parkrészlet, Budavár 1849-i ostroma, Olasz táj című alkotásait az MNG őrzi. - Irod.: ML.; Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp., 1943.

Bp.,1886-Bp., 1944<br /> Festő. Bécsben, Münchenben és Budapesten tanult Benczúr Gyulánál. 1890-től állított ki a Műcsarnokban. Eleinte naturalista jellegű életképeket festett. 1895-től történeti festészettel foglalkozott. Ilyen jellegű művei, a Kardvágás (az Országházban), a Rákóczi-emlékmű (Kassán), Eskü a Vérmezőn, stb. Festett több oltárképet is (Topolya, Recsk, Breznóbánya, stb.). Későbbi műveivel (falképciklusok a pécsi egyetemen és az Országos levéltár épületében) mind tökéletesebb tanuságát adta monumentális feladatokra való rátermettségének is. Részt vett a Benczúr Társaság megalapításában, amelynek elnöke isi volt. 1925-ben a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Számos művét a MNG őrzi. (Éber, ML)

(Bp., 1866. jún. 25. - Bp., 1944. nov. 7.)<br /> Festő. Bécsben, Münchenbe és Bp.-en tanult. 1890-től kezdve állított ki a Műcsarnokban. Eleinte naturalista felfogású életképeket festett, majd 1895-től történeti képeket. Falképei vannak az Országházban, a pécsi egyetemen és az Országos Levéltárban. 1925-ben a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Néhány műve a Nemz. Gal.-ban található.

Festő, szül. Budapest 1866. jun. 25. Bécsben, Münchenben és Budapesten tanult s 1890-től állított ki a Műcsarnokban: Vasárnap délután. Eleinte naturalista szemléletű életképeket fest. 1895 óta történeti festészettel foglalkozik. pl.: Kardvágás (az Országházban). Rákóczi-emlékmű (Kassán), Eskü a Vérmezőn. Festett oltárképeket is: Topolya, Recsk, Breznóbánya stb. Legújabb műveivel (falképciklusok a pécsi egyetem és az Országos Levéltár épületében) mind tökéletesebb tanúságát adja monumentális feladatokra való rátermettségének. Részt vett a Benczur Társaság megalapításában és annak ezidőszerint elnöke. 1925. a Képzőművészeti Főiskola tanára lett.