Festmenyek.hu+(3630)1999-441

tervezőgrafikus<br /> (Bp., 1906. márc. 26.-Bp., 1969. jan. 15.)<br /> 1923-27: Iparműv. Isk., Bp., grafika szak, mesterei: Helbing Ferenc, Haranghy Jenő, Simay Imre. Közben az Iparrajziskola üvegfestő szakának esti tagozatára járt. Képzését Csabai Ékes Lajos korszerűbb szellemű magániskolájában tökéletesítette. 1939: Malért plakátpályázat I. díja; 1969: Köztársasági Érdemérem arany fokozata. Aktívan részt vett a művészeti élet szervezésében. 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszus Karitász kiállításának dekoratőre. 1940-ben az Új magyar iparművészet felé c., programszerű kiadvány szerkesztője. 1946-ban díszleteket tervezett a Belvárosi Színház számára. 1947-ben részt vett a Károlyi Palotában rendezett Közlekedési kiállítás grafikai tervezésében. Az 50-es, 60-as években a magyar kulturális és kereskedelmi kiállítások tervezője, rendezője volt külföldön. Igen sokoldalú, a sokszorosított grafika és a tervezőgrafika kis- és nagyléptékű műfajai mellett vonzották a dekoratív, monumentális és színházművészeti feladatok. A szintézis lehetőségét nagyszabású kiállításrendezési munkákban találta meg.<br /> Vcsk: 1953: Plakátművészeti kiállítás, Ernst M.; 1956: Plakátművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon; 1960: Magyar Plakát-Történeti Kiállítás 1885-1960, Műcsarnok; 1995: Plakát Parnasszus I., Szt. Korona G., Szfvár.<br /> Irod.: E. A. (Elek A.): Grafikai növendékkiállítás az Iparművészeti Társulatban, Újság, 1931. okt. 11.; IRA: Egy fiatal iparművészről, MI, 1939: Péter I.: A kiállításrendezés művészete, Művelt Nép, 1955/38.; Bauer J.: Szücs Pál a grafika sokoldalú mestere, MŰV, 1969/3.; Juhász L.: Szücs Pál, Ipari Művészet, 1969/1. (B.K.)

Budapest, 1906 - Budapest, 1969<br /> Grafikus. A magyar alkalmazott grafika egyik legjellegzetesebb képviselője. A budapesti Iparművészeti Iskolában Helbing Ferenc, Haranghy Jenő, Udvardy Ignác, Simai Endre voltak a tanárai. Az Atheneum Nyomda tervező osztályán litográfusként kezdte művészi pályafutását. A '30-as években a Kodak-gyár fotócikkei számára tervezett magas színvonalú kirakati és kiállítási dekorációkat. Nem válogatott a technikákban, érdekelte az akvarell és a tollrajz, a tempera, a rézkarc. Tervezett díszokleveleket, készített finomrajzú bélyegtervezet és színpadi díszleteket. Az 1940-es évek második felében ízes rajzokkal egy Szabó Pál tollából származó verses kalandsorozatot illusztrált. Közben plakátpályázatokat nyert, és nagyszabású freskótervek kivitelezésére kapott megbízást. Saját műtermében megrendezett, majd a Bencze Lászlóval rendezett közös bemutatóján, a Műcsarnok tárlatain szerepelt művei - főként metszetek és rajzok - elismerő méltánylásban részesültek és képességei sokrétűségének bizonyítéka az is, hogy a két világháború között az I. Magyar Iparművészeti Kiállításon egy üvegablak-tervével is I. díjat nyert. Legkomolyabb nemzetközi sikere az 1938. évi antwerpeni kiállításon és a lyoni kisgrafikai kiállításon nyert elismerés. Aktívan részt vett a művészeti élet szervezésében. 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszus Karitász kiállításának dekoratőre volt, 1940-ben pedig az Új magyar iparművészet felé c. programszerű kiadvány szerkesztője. 1946-ban díszleteket tervezett a budapesti Belvárosi Színház részére. 1947-ben részt vett a Károlyi Palotában megrendezett Közlekedési kiállítás grafikai tervezésében. Az '50-es és '60-as években a magyar kulturális és kereskedelmi kiállítások tervezője, rendezője volt külföldön. Munkásságáért 1969-ben a Köztársasági Érdemrend aranyfokozatával jutalmazták. (Bakos Katalin adatközlése nyomán, B.J.: Műv. 1969/3)

?-<br /> Grafikus. A magyar alkalmazott grafika egyik legjellegzetesebb képviselője. A bp.- Iparművészeti Iskolában Helbing Ferenc, Haranghy Jenő, Udvardy Ignác, Simai Endre voltak a mesterei. Az Atheneum Nyomda tervező osztályán litográfusként kezdte művészi pályafutását. A 30-as években a Kodak-gyár fotocikkei számára tervez magas színvonalú kirakati és kiállítási dekorációkat. Nem válogat a technikákban, érdekeli az akvarell és a tollrajz, a tempera, a rézkarc. Tervez díszokleveleket, készít finomrajzú bélyegterveket és színpadi díszleteket. Az 1940-es évek második felében ízes rajzokkal egy Szabó Pál tollából származó verses kalandsorozatot illusztrált. Közben plakátpályázatokat nyer, és nagyszabású freskótervek kivitelezésére kap megbízást. Saját műtermében megrendezett, majd a Bencze Lászlóval rendezett közös tárlatán, a Műcsarnok tárlatain szerepelt művei - főleg metszetek, rajzok - elismerő méltánylásban részesültek és képességei sokrétűségének bizonyítéka az is, hogy a két világháború között az I. Magyar Iparművészeti Kiállításon egy üvegablak-tervével is I. díjat nyert. Legkomolyabb nemzetközi sikere az 1938. évi antwerpeni kiállításon és a lyoni kisgrafikai kiállításon nyert kitüntetés. A Köztársasági Érdemrend aranyfokozatával jutalmazták munkásságát. (B.J.: Műv.-1969/3)

Bp., 1906. márc. 26. - <br /> grafikus.<br /> Az Iparművészeti Iskolában, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1938-ban Antwerpenben és Bp.-en nyílt önálló kiállítása. A felszabadulás utáni kiállításokon főleg nagy építkezéseinket ábrázoló műveivel szerepelt. Több díjat nyert. Számos plakátot, könyvborítót és egyéb alkalmazott grafikát készít, különböző hazai és külföldi kiállítások tervezőjeként is dolgozik. A Citadella állandó kiállításának sajátos megoldású fémgrafikáját tervezete. Több művét őri a Nemz. Gal. Felesége Szücs Erzsébet (Bp., 1920. ápr. 3. - ) grafikus főleg alkalmazott grafikával foglalkozik.