A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Szilágyi Jolán, Szamuely Tiborné: Székelyudvarhely, 1895 – Budapest, 1971<br /> Festő, grafikus. A budapesti Iparművészeti Iskola textil szakát két év után elhagyva, a sokkal nívósabb és szabadabb szellemű Kernstok Károly és Rippl-Rónai J. által vezetett szabadiskolában képezte magát. 1917-ben és 1918-ban a nagybányai szabadiskolában dolgozott. 1918-ban Bíró Mihállyal alapította meg a grafikusművészek szakszervezetét. 1919-ben Szamuely Tibor felesége lett. A tanácsköztársaság alatt részt vett a Kernstok által vezetett nyergesújfalusi szabadiskola munkájában. A forradalom bukása után Bécsben, Itáliában, Berlinben, Weimarban, majd a Szovjetunióban tevékenykedett. 1946-ban tért haza. 1915-től hangulatos táj- és életképeket, valamint portrékat állított ki a Nemzeti Szalonban. 1950-tő rendszeresen szerepelt az országos tárlatokon és a külhoni magyar kiállításokon. 1969-ben a Magyar Nemzeti Galéria életmű kiállítást rendezett műveiből. Berlinben is bemutatta alkotásait. 1959-ben karikatúra-albuma jelent meg. Karikatúráit a harcos politikai állásfoglalás hatotta át. Szatirikus rajzai drámaiak. Torzportréit hitelesen jellemzi, ábrázolásai pedig szimbolikus tartalmakat hordoznak. Díjak: Munkácsy-díj; a Munka Érdemrend arany fokozata. (Éber, RI-NM, P.Ö.G.: Műv. 1969/12, B.L.: Műv. 1969/12, P.Ö.G.: Műv. 1971/11, T.Gy.: Műv. 1985/9)<br />
• Művészeti lexikon I-IV.:
  Szilágyi Jolán, Szamuely Tiborné (Nagyvárad, 1895. jún. 15. - ): grafikus, Munkácsy-díjas. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán és Kernstok Károlynál végezte. 1919-ben Bíró Mihállyal megalapította az Iparművészek Szakszervezetét. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe, majd Berlinbe emigrált. A munkásosztály harcát támogató plakátjai, a kapitalista világot gúnyoló szatirikus rajzai, a fasizmust leleplező, találó politikai karikatúrái már ebben az időszakban ismertté tették nevét. 1934-től az SZU_ban folytatta művészi tevékenységét. A II. világháború alatt művészi színvonalú grafikáival szerepelt. 1948 óta ismét Mo.-on él. Számos kollektív kiállításon vett részt. 1949-ben és 1956-ban gyűjt. kiállítása volt. Karikatúragyűjteménye 1959-ben, Emlékeim c. kötete (saját illusztrációival) 1967-ben jelent meg.
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Szilágyi Jolán, Szamuely Tiborné: Nagyvárad, 1895 – Bp., 1971.<br /> Festő, grafikus. A bp.-i Iparművészeti Főiskolát két év után elhagyva, a sokkal nívósabb és szabadabb szellemű Kernstok Károly és Rippl-Rónai József által vezetett szabadiskolában képezte magát. Nyaranként a nagybányai festőiskolában dolgozott. Az iskola névsorai 1918-ban említik nevét. A Tanácsköztársaság alatt részt vett a Kernstok által vezetett nyergesújfalusi szabadiskola munkájában. A forradalom bukása után Bécsben, Berlinben, Olaszországban, Weimarban, majd a Szovjetunióban működött. 1946-ban tért haza. 1915-től hangulatos táj és életképeket, val. képmásokat állított ki a Nemzeti Szalonban. Berlinben is volt kiállítása. 1959-ben karikatúra-albuma jelent meg. Karikatúráit a harcos politikai állásfoglalás hatotta át. Szatirikus rajzai drámaiak. Torzportréit hitelesen jellemzi, ábrázolásai szimbolikus tartalmakat hordoznak. Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1969-ben a MNG megrendezte retroszpektív tárlatát. (Éber, RI-NM, B.L.: Műv.-1969/12,P.Ö.G.: Műv.-1971/11)<br />
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  Nagyvárad, 1895 – Budapest, 1971<br /> Munkácsy-díjas festő és grafikus. Részt vett a Tanácsköztársaság művészeti szervező munkájában, majd Berlinben, 1934-től a SZU-ban élt. 1948-ban tért haza. Főleg politikai karikatúrákat készített. 1959-ben karikatúraalbuma, 1967-ben gyűjteményes kiállítása volt a Magyar Nemzeti Galériában. 1971-ben Kelet-Berlinben mutatták be munkáit. – Irod.: Ék Sándor: Búcsú Szilágyi Jolántól, Népszabadság, 1971. júl. 10.<br />